45 év után

zsuzsa, 12 Nov 2020.

Több munkahelyem volt életem során, egyik legkedvesebb időszakot egy körzeti iskolában töltöttem, ahol nagyon megszerettem nem csak a gyerekeket, de a szülőket is. 

Ezért nagyon örülök mindig, amikor ismerősnek jelöl egy régi ismerős abból az időszakból.

Mégis nagyon meglepődtem, mikor egy vasárnap d.u. megszólalt a Messenger hívója, és bejelentkezett egy bizonytalan hang "ugye maga az én rajztanárnénim"?

Nagyon megható volt, 1985-ben láttuk egymást utoljára, és úgy beszélgettünk, mintha soha el sem váltunk volna. Kiderült, hogy egy spanyol városban él a barátjával már másfél évtizede, nincs is ott már más magyar. Nagyon meghatódtam, heteken át melengetett a kedvesség, ami sugárzott belőle.

Volt több egymásratalálós történetem már a FB segítségével, de ez most mindent vitt.

Oznake: